2011. október 11., kedd

Az utolsó? - The Last One?



Te láttad amit én?- kérdezte néprajzi végzettségű párom, felriasztva a hosszú autóút egyhangúságából. A kis erdélyi román faluban a néni a háza előtt üldögélt és font. Alig akartunk hinni a szemünknek, hiszen ilyesmit élőben még egyikünk sem látott! Még a nagyszüleim padlásán ott volt a dédszülők rokkája, s már azt sem tudta használni senki, de hogy még legyen élő ember 2011-ben, aki a sokkal régebbi gyalogorsóval, egyszerű rúdguzsalyról fon, azt egyikünk sem gondolta! Fékezés, hátra arc, elő a fotógép. A néni nagyon készségesnek bizonyult, szívesen hagyta magát fotózni, még mesélt is a lelkem, s arról már igazán nem ő tehetett, hogy mi alig-alig értettük a helyi román nyelvjárást. A gyapjúból zokni lesz, ha kész lesz. De már ebben a faluban is csak ő fon kézzel, az öregek mind kihaltak, akik még értettek hozzá. Nem tudom, tényleg az utolsó így fonó asszonyt kaptam-e el (a turistalátványosságokról és egyéb hagyományőrzésről nem beszélek) de én is majdnem lemaradtam róla. A fotófény utolsó perceiben készültek a képek, ha csak egy kicsit is később járunk arra, már a ISO 800 sem segített volna. Valahogy ehhez a témához a vakuzás nagyon nem illik, szerintem. De így majd büszkén mesélem a tátott szájú unokáknak a múzeumban a guzsalyok vitrinje előtt , ugyan gyerekek, nagyapátok még látott ilyet használat közben is...

13 megjegyzés:

  1. nekem ezt képtelenség felfogni, hogy hogyan csinalják, hogy lesz abból a gubancból fonal,irigyellek kicsit.

    VálaszTörlés
  2. Már falun is ritkaságszámba megy, ha valaki saját kezüleg fonja meg a fonalat! És ő is tutira idős, tán idősebb mint ez a néni.
    A második képen kiemelten elkaptad, mint pödri-siríti a néni ujjbeggyel a fonalat! Értékes fotók!

    VálaszTörlés
  3. ha nem is az utolsó,de az utolsók egyike...kedves,és egyben szomorú képsor...
    fura,hogy milyen irányba megy a világ...

    VálaszTörlés
  4. Megmondom őszintén, hogy ilyent sem gyakran lát az ember manapság. nem tudom, hogy a szerencsének köszönheted e vagy minek, de minden esetre, nem mindennapi látványt örökítettél meg.
    Gratulálok!
    Üdv, Lehel

    VálaszTörlés
  5. Remek képriport, öröm ilyen képeket látni!

    VálaszTörlés
  6. Tényleg szerencséd volt a nénivel, hogy épp kint a kert végében font mikor arra jártatok. A környezete sem zavaró, amolyan falusi.

    VálaszTörlés
  7. Lehet, hogy nemsokára ilyen fotót már nem lehet készíteni sehol. Jó, hogy ilyen szépen megfotóztad!

    VálaszTörlés
  8. Nem is láttam még ilyen guzsalyt. Nálunk felé nem volt ilyen keresztkötés az rúdon. Ráadásul ilyen szép nénike! Örvendetes rögzítés. Köszönjük!

    VálaszTörlés
  9. ...és a düledező kerítés és a gazos udvar... lyuk a teniszcipőn és mosoly az arcon, fémkarika a fülben és az ujjon... az idő megállt... valaki csak fon és fon...és valaki minden éjjel visszatépi szösszé (merthogy valahogy meg kell állítani az időt)

    VálaszTörlés
  10. Jó volna ezt a nénit vagy 100 évre konzerválni rokkástól. Nagyszerű riport !

    VálaszTörlés
  11. Az első képen minden rajta van, ami ezt mozzanatot csodálatossá teszi, egyben szomorúvá is. A düledező kerítés, a néni arca mind mind a múlt felé mutat. Nem zárom ki, hogy a fonást, magát már csak múzeumban (vagy még ott sem) fogják tanítani, és a kínai cuccok egyszerűen elhalttá teszik, sajnos. Szerintem jó, hogy megálltatok!

    VálaszTörlés
  12. Nagyon jó post...Nem mindennapi látvány

    VálaszTörlés