2014. december 5., péntek

Péterfy Gergely - Kitömött barbár - Nem annyira ilusztráció, mint inkább inspiráció.

A vörös bársonnyal bélelt vitrinből felénk lépő alak képe mindannyiunk számára ismerős. Hiszen nap mint nap találkozunk ilyennel, miközben az utcát járjuk. Igen, a próbababák a kirakatokban! Néha kissé groteszk műanyag testek, amelyek mégis többnek tűnnek önmaguknál.

Játszunk el a gondolattal, hogy ők valójában emberek, akik valaha közöttünk éltek, s kiknek megfakult bőre még mindig hordozza egykori személyiségük halvány nyomait. 
 

Vannak akik kíváncsiak ránk.

Mások teljesen magukba fordultak, látszik rajtuk, hogy nem érdekli őket a külvilág.

Talán néhányuknak még vannak álmai, tervei. Vajon visszavágynak az élő emberek közé?

Vagy jól tudják, a kinti világ kegyetlen, s úgyis megpróbál megnyúzni, mert barbár vagy, ha más vagy, ha mást szeretnél, többet, jobbat mint a valóság a sarok mögött. 

S a megnyúzott a tested, a csupasz gép, a hús, csont s miegymás már nem te vagy.    

S a bőröd, kitömve, új vitrinbe kerül, a többi barbár közé. Mert sokan barbárok, s még többen kitömöttek. Valahol mindenki az? Talán csak az tudja, aki odafentről jót mulat az egészen.  

S nagyon szerencsés leszel, ha majd a te vitrined előtt is áll valaki, ki emlékszik még arra, ki voltál, mikorra megkopik, kiszárad, s lepattog a bőr a favázról.



5 megjegyzés: